A napló zárásaként szeretném én, Kriszti is megköszönni nektek az együtt eltöltött éveket, a sok szép emléket, amiket Rose lévén, és mint user is adtatok nekem. Bár én idősebb vagyok, nagyon sokat tanultam tőletek, s remélem én is adtam magamból nektek valamit.
Nem, nem halok meg én is, mint karakter, legalábbis nem áll szándékomban, tehát ez nem búcsú, csak jól esett leírni, hogy megszerettem a Roxos gyerekeket, akiknek egy része már felnőtt virtuális szemeim előtt :D Nagyon fog hiányozni az oldal, a játékok, és remélem Mesélőnk megsajnál minket, és újra beindítja némi szünet után!
Csók mindenkinek és egy hatalmas ölelés!
Mi is köszönjük!
VálaszTörlés