Indulásunk előtt különös utakat jártunk be, s sok helyen éreztem úgy, hogy az egész Varázsvilág csupán egy álomkép. Hogy becsapnak bennünket, hogy ez az egész mugli támadás csak álca, hogy valami el akarnak velünk hitetni. Kérdezhetnénk, hogy vajon mi okból, vagy éppen kik is. Gondoltam arra, hogy netán a két társaság, akik a múltban tettek arról, hogy a víz mélysége foglyul ejtsen minket. De mikor a Serpens fennsík mellett fura ábrákat boncolgattunk különös fényre lett figyelmes a kis csapatunk, s elindultunk Stevennel kideríteni, hogy mi is okozta az ég világon semmit nem találtunk, csak a világunk végét, ahol az éjszakát töltöttük hosszabb beszélgetés után. Megjegyzem kellemetlen foltok vannak az oldalamon és fenekemen a köves talaj miatt, de kibírtam már többet is....sokkal többet.
Mivel végigböngésztem elég sok adatot már az idő kuszaságáról, s kiderült egy-s más úgy döntöttünk, hogy akkor jöhetünk rá, hogy bekebelez-e bennünket az idő, vagy sem, ha elmegyünk a muglikhoz, ki a mi világunkból.
Csak hát akiket itt hagytunk...ők fognak nagyon hiányozni
Óceán végtelenje, 2349 június 3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése